2010. július 18., vasárnap

Uj szerelmem van

Dragaim!

Ugyan felig-meddig illegalisban nyomom, mert apuci laptopjarok irok, de nem erdekel. Eljutottam erre a szintre, hogy beletojok magasrol mindenbe:)

Hadd mutassam be Nektek eletem elso laptopjat, neve Lenovo G555. Kemeny 300 £-ert vettem, az eredeti 400£ helyett. Vadi uj, es otthon tobbe kerul. Imadom! Sajnos meg nem nagyon tudom tesztelni, mivel a router tovabbra sem mukodik a hazban. Viszont arra gondoltam, hogy estenkent szepen elvonulok egy setara, es beulok par sarokkal arrebb egy pubba egy pint szamocas vagy kortes cider tarsasagaban, es ingyen wifizek. Na, mit szoltok, otletes vagyok?:)

Ne haragudjatok, hogy ilyen sok idore eltuntem! Az igazi ok az, hogy ki voltam/vagyok lelkileg. Es nem akartam, hogy ez a blog egy panaszlista legyen. Roviden es tomoren az van, hogy szeptembertol ujrakezdek mindent, nullarol - kb. anyagilag is... Masik csalad, vagy uj allas. Hiaba alltam hozza pozitivan es 150%-os energiabedobassal, nem sikerult. Az elet neha rossz lapokat oszt. De sosem veletlenul! Le kell vonni a konkluziot, hogy mit tanultal belole, megrazni magad, es tovabblepni.
Ezekre ma delutan dobbentem ra. Amikor potapukam, Csaba tanacsait elolvastam emailben. Nem szabad, hogy a letargikus hangulat elhatalmasodjon rajtam. Mindenbol ki kell hozni a leheto legjobbat. Igenis jol kell erezni magamat a hatralevo 16 napban itt. Kimozdulni, amennyit csak lehet, es ratojni, hogy ki mit szol hozza.
Most az Anyukam, a Noverkem, Csaba, es az itteni barataim: Agica, Tarang, es Marco tartjak bennem a lelket. Mert mint tudjatok, en hajlamos vagyok csak magamat okolni. Holott mindig ket ember kell ahhoz, hogy egy helyzet kialakuljon.
Az anyuka valamiert nem bir engem elviselni, es ennek hiszterikus idegbeteg kirohanasokban ad hangot. En mindezidaig turtem, sot olyan dolgokert kertem bocsanatot, amiket meg sem tettem. Mert naivan azt hittem, akkor jobb lesz.
Mostanara eljutottunk arra a szintre, hogy mar nem is beszelunk. Tegnap este ujabb cirkusz volt, en pedig egy szo nelkul otthagytam Samanthat, miutan megmondtam a velemenyemet a temarol higgadtan. Elegem van, nem hagyom magam tovabb. Ennyi buszkeseg es tartas meg van bennem.

Marcoval ma delutan elmentunk az Argos boltba, es megvettuk Ot, Mr Lenovot. Otthon be is uzemeltuk, probalgattuk. Marco lelkesebb volt mint en: "Meli, ez az uj jatekod, szorakozzal vele!" Izgatottan csomagolta ki a dobozol, es rakta ossze. Mint egy gyerek:) Nagy szamitogep guru, ezert is kertem ki az o tanacsat, mi lenne a legjobb ar-ertek aranyban. Megettunk egy igazi torok kebabot a dolog megkoronazasakent, isteni volt!!! En pedig a sok szivessegert es vacsimeghivasert cserebe vittem neki es Francesco baratjanak jo kis hazai keszitesu csirkemellet. Tenyleg fincsi lett!

Tegnap este Agica es Tarang elvittek sorozni, azutan, hogy a szulok itt balheztak velem. Sok jotanaccsal lattak el es biztattak. Tarang csillogo szemmel magyarazta, hogyan fogok karriert csinalni Londonban. O mindig olyan kis lelkes:)

Ezek az emberek azok, akikre tudom, hogy itt most szamithatok. Na es persze Noe, volt kolleganom. O is mindig mondja, hogy nyugodtan szoljak neki, barmi van. Par napig elszallasolnak, ha kirug a csalad:)

A terv most az, hogy Marconal hagyom az oriasborondomet. Hazamegyek aug. 4-en, es atgondolom, mit akarok.
1. opcio: ideiglenesen uj csalad szeptembertol, amig egy kis penzt felreteszek. Mellette a szabadidomben oneletrajzokat szorok ezerrel, es amint adodik egy klassz lehetoseg, megragadom, es dobbantok alberletbe.
2. opcio: visszajovok meg augusztusban (ugyanis minden diak allast fog keresni szeptembertol), es teljes erobedobassal melot nezek. Par napig elalszom valakinel, aztan alberletbe megyek.
Utobbi a veszelyesebb opcio. Nem akarok a forintban felretett kis savingemhez hozzanyulni. Fontban pedig meg nincs annyim, hogy legalabb egy honapig fenntartsam magamat onalloan. Szoval most ez a szitu.

Most ertem csak meg, mit jelent az, hogy Otthon. Mult heten, amikor csutortokon halal betegen, lazasan landoltam a Ferihegy 1-en. Leszalltam, es hallottam, ahogy egy magyar fiucsapat kiabal oromeben: Hello Magyarorszag! Biztos nagyon regota nem tudtak mar hazalatogatni.
A repulout utolso fel orajaban folytak a konnyeim oromomben. Nem tudtam leallitani, es egy ido utan mar nem is akartam...
A repteren Erika baratnom vart, en pedig felredobtam a taskamat, es a karjaiba ugrottam.
Nagyon jo volt, hogy Viki baratnom mellett lehettem, amikor a legnagyobb szuksege volt ra. Errol hadd ne beszeljek tobbet, nem ide valo tema. Biztosan megertitek.
Anyukam es Csaba mar vartak az ajtoban, es meg elso este atugrott a tesom is. Mindenfele finomsagot sutottek-foztek nekem azalatt a par nap alatt. Most is osszefut a nyal a szamban:) Ugyanis sikerult 1 honap alatt 5kg-t ledobnom. Es amikor a csaladom es a barataim meglattak, elhultek...
Hangom sajnos nem volt, mert tuszos mandulagyuszim lett. De mindezek ellenere nagyon jo erzes volt otthon lenni!
Noverkemmel es keresztgyermekeimmel bementunk a varosba egyik este. Tesom megkerdezte, van-e kedvem lesetalni a Duna-partra. Nem tudom Nektek leirni azt az erzest, ami elontott. Most is konnybelabad a szemem, es libaboros leszek:) Eppen csak besotetedett, a Lanchid pedig ott volt tolem par meterre, gyonyoruen megvilagitva. Aznap este volt egy fesztival, ahol csak kis ideig maradtunk. Egyreszt nem voltam meg tul jol, masreszt millio szunyog van most Budapesten!!!! Szorakoztunk egy darabig az uj vizesesnel is. Tudjatok, amin at lehet setalni:)
Egyik delutan pedig csaladi mozizas volt otthon. Megneztuk a Ven Csontokat. Aki nem latta, mindenkepp potolja be! Tesommal sirva rohogtunk. En horgos hangokat adtam ki, mivel nem volt rendes hangom. Iza es Gergo pedig azon rohogtek, ahogy mi rohogunk:)))
Anyu es Csaba keszitettek nekem husilevest, porkoltet, jo kis hazi koviubit. Viccelodtek, es nyuzsiztek, ahogy mindig:)
Hat ezeket a pillanatokat veszem elo, amikor nagyon rossz napjaim vannak itt...

Sajnalom, hogy a hosszu hetvege alatt nem jutott ido mindenkire. Megegyszer elnezest Orsikatol, Szilviketol, Macitol es keresztfiamektol. De orultem, hogy az antibiotikum vegre elkezdett hatni, es tudok legalabb egy-ket normalis programot csinalni a csaladommal.
A groteszk humor az egeszben, hogy tesom annyira beparaztatott, hogy nem leszek jobban, hogy elso reggelemen 8-kor mar az SZTK gegeszeten ultem, mint egy jo gyerek:)

Mar nagyon varom, hogy otthon legyek Veletek! Lesz idom vegiglatogatni mindenkit;) Es pliiiiiiiz, ha barki megy Balcsira, vigyen magaval, mert nekem latnom kell!!!

1 megjegyzés:

  1. Hali Nyunyi! Sorry,hogy tegnap nem tudtunk beszélni remélem legközelebb itthon leszek :))Örülök,hogy ilyen jól összejött a hétvégénk pedig nem is terveztem előre(lehet,hogy ez volt a szerencsénk tudod én meg a terveim...):))Várom már a három hetet remélem beleférünk a programtervbe :))
    Puszi Enyunyi

    VálaszTörlés