A mindennapok apró csodái

Sziasztok!

Ugyan eldöntöttem, hogy újévig már nem lesz több bejegyzés, dehát nem bííííííííírom ki!:) Állítólag sokan olvassátok, de akkor is folytatom, ha nem. Rájöttem, hogy szeretek blogolni.

Szóval kb. egy hete történt:a kispesti piacon vettem kenyeret a Lipóti Pékségben. (Ezúton is köszönjék meg nekem a reklámot! - a szerk.) Megkérdezte az eladó, hogy milyen beiglit kérek kóstolóba. Mondtam, hogy diósat. Erre közölte, hogy ő összeállít nekem egy szeretetcsomagot. Legalább ötfélét rakott egy kis tálra, és én kérdeztem, hogy mivel tartozom. Ez volt a cég ajándéka nekem. Nagyon jól esett:)

Másik kis szösszenetem tegnapi: elvittem a csizmámat a Mister Minitbe (ami Zsüli miatt jött szét, mert a lehető legkisebb asztalhoz akart leülni kávézni, ezért beszorult a lábam!). Egy kedves pasi szolgált ki, és kb. egy perc alatt rárakott egy új patentot a csizmám szárára. Majd amikor megkérdeztem, mennyit fizetek, azt mondta, semmit, ez az ő karácsonyi ajándéka. Nem hiszem, hogy neki ebből bármi haszna származik forgalomnövelés szempontjából, hiszen az üzlet nem az övé. Hazafelé beugrottam hozzá egy meggyes és egy túrós rétessel, amit a Lipóti Pékségben vettem:)

Ezeket csak azért írtam le Nektek, mert szerintem ezektől a dolgoktól karácsony a karácsony. Észre kell vennünk ezeket a kis apróságokat, és örülni neki! Azon mélázgattam, vajon eddig miért nem történtek velem ilyen dolgok? Vagy történtek, csak nem tulajdonítottam nekik jelentőséget? Akárhogy is legyen: szerintem ha belül mosolyogsz, és meglátod az emberekben a jót, egyszerűen ezt kapod vissza. Ez a vonzás törvénye:)

Ezúton is kívánok Viki barátnőmnek nagyon sok boldogságot névnapja alkalmából. Kaptam tőle egy egyedi pólót, amin a következő felirat van: Monkeys Love Me. A monkeys-ról asszociáljatok, amire akartok. Nekem nem a kicsikéim jutottak először eszembe, hi-hi:)

Boldog Karit még1x!